Legelőször 1953-ban egy új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary jutott föl „a világ tetejére” egy nepáli serpával, Tenzing Norgayjal. A serpák a Himaláját jól ismerő, szívós emberek, akik a hegymászókat segítik a nehéz úton. Ők cipelik a nehéz felszereléseket: sátrakat, takarókat, létrát, kötelet, lapátot, élelmiszert, edényeket, főzéshez szükséges eszközöket és oxigénpalackokat.

Ezekre a palackokra azért van szükség, mert az 5000 méter fölötti ritka levegőben annyira kevés az oxigén, hogy a legtöbben csak úgy képesek továbbmenni, hogy pótolják az oxigénmennyiséget. A hegymászók nagyjából félúton a maguk építette táborban pihennek meg, így fokozatosan hozzászoknak a magashegyi körülményekhez. Ahogy mennek felfele, újabb és újabb táborokat építenek. Mielőtt a csúcs meghódítására indulnak,megpihennek a legfelsőben. Vannak olyan gyakorlott hegymászók is, akik bíznak a tüdejükben, és oxigénpalackok meg serpák segítsége nélkül indulnak útnak.

A tizennégy 8000 méternél magasabb csúcsból hétre egy hazánkfia is feljutott már. Köztük van a Mount Everest is, melyet Erőss Zsolt 1996-ban próbált meg először meghódítani, de akkor a rossz idő miatt néhány száz méterrel a csúcs előtt vissza kellett fordulnia. De nem adta fel. 2002-ben elérte a 8700 métert, de vissza kellett térnie a táborba. Pihent néhány napot, majd ismét nekivágott. És akkor sikerült! Május 25-én elérte a Föld legmagasabb pontját! Jövőre a második legmagasabb hegyet, a 8611 méteres K–2 nevű csúcsot akarja meghódítani, mely még a Mount Everestnél is nehezebben mászható meg.